Lekció: 2 Korintus 13:11-13.
11Végül, testvéreim, örüljetek, állítsátok helyre a jó rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. 12Köszöntsétek egymást szent csókkal; köszöntenek titeket a szentek mind.
13Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!
Textus: János 16:12-15.
12Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; 13amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. 14Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. 15Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek.
Szentháromság vasárnap az egyházi év csúcspontja. Egybefogja mindazt, amit advent 1. vasárnapjától kezdve végigünnepeltünk. Nemcsak egybefogja, értelmezi is. Mindent azért tett az Isten velünk, mert Ő Szentháromság. Azért döntött úgy, hogy a Fiú megtestesül, hogy aztán halálával és feltámadásával megváltja a világot. Mindezek a szeretetből fakadó tettek, amelyeket minden évben vasárnapról vasárnapra végigjárunk mindezek azért történtek, mert Isten Szentháromság. Ezért történnek Isten tettei ma is velünk, mert Ő Szentháromság. Nem egyszemélyű Isten az Isten.
S hogy megértsük a különbséget azért teremtett minket úgy, hogy a nő még nem feleség, a feleség még nem anya. A férfi még nem férj és a férj még nem apa. Férfiként máshogyan döntök, máshogyan élek, más céljaim vannak, mint férjként, amelyek tovább alakulnak ha apává válik a férj. A Szentháromság is a kötődésekben, a kapcsolatban rajzolódik ki előttünk. Míg sokáig vitáztak azon, hogy a Szentháromságról mit is szabad mondani, milyen tökéletes meghatározást, ma a tevékenysége és a kapcsolatai mutatják be nekünk a Szentháromságot.
Nem az érdekel minket, hogy pontosan mit jelent a lényegében egy, személyében három Isten fogalom, hanem az, hogyan kapcsolódik az Atya és a Fiú a Szentlélekben. Mi a kapcsolatuk dinamikája, van-e közöttük ellentmondás, mindig egy irányba tartanak-e. Egyszóval hogyan működik a Szentháromság. Mi éppen ezért ezen a vasárnapon áldjuk meg azokat, akik házasságkötésük évfordulóját ünneplik. Egyrészt hálát adunk azért, hogy Isten összekapcsolta őket, sőt, közös éveket tudnak maguk mögött.
Éppen erre rá is csodálkozunk ma, hogy hogyan is működik ez, hogy emberek egy életre egymás mellett elköteleződnek, és a legtöbb esetben ezt sikerül is megtartani. Hogyan működik a megbocsátás köztük, az egymás mellett kitartás, a hűség, az egymás segítése. Egy lelkipásztor mesélt róla, hogy nagy krízist éltek meg a feleségével, mert mindketten hajtottak, keményen szolgálták a társadalmat, és egymástól egyre jobban eltávolodtak, mindkettő megértést várt a másiktól. Ezért a lelkipásztor úgy döntött, visszább húzódik a szolgálatból és a felesége megértő férje lesz. Új éveket kaptak a házasságuk számára.
Ezek itt mind a Szentháromságról beszélnek. A Szentháromság működéséről, arról, hogy van egy hármas közösség, amely önmagában boldog és egész, mégis felénk fordul, mégis ránk vár. Így írta ezt valaki: Isten a szentháromságos életét nyilatkoztatta ki a szerelemben, a barátságban, a hitvestársak és szülők gyermekek közötti szeretetben, végül a mennyországban, mint örök Isten ember közti szeretetben.
A mi keresztyén hitünk sajátossága, hogy az Isten Szentháromság. Ezért a keresztyén templomok sajátossága, hogy van bennük asztal. Az asztal mindig központi helyen áll. Úgy, mint a családoknál, mint az otthonokban. Ott is mennyi minden történik egy asztalnál, esti megbeszélések, a gyermek leckeírása, tennivalók összeírása, és persze a legfontosabb, hangos családi étkezések, vagy éppen csendes vacsorák. Az asztalok körül történik a legtobb közös dolog. Így van ez a templomban is. Itt kereszteljük meg a gyermekeket, ide állnak az asztalhoz a házasulók, hogy elmondják az esküt.
Ma is itt fognak állni a párok, hogy áldást kérjenek az útjukra és megköszönjék az eddigieket. És persze a legfontosabb, az Úrvacsora is az asztalnál történik. És olyasmit tesz, amit Kálvin így mondott, az Úrvacsorában annyira eggyé leszünk Krisztussal és egymással, mint a kenyérben a búzaszemek, vagy a borban a szőlőszemek, többé már nem lehet őket különválasztani.
Így hát nemcsak a kis közösségeink, a családunk kap meghívást Isten szeretetére, de a nagy közösség a gyülekezet is. És ez egy még nehezebb dolog. Ott is nehéz volt, ahová Pál apostol címezte a levelét, Korintusba és ezzel zárta a levelet: Végül, testvéreim, örüljetek, állítsátok helyre a jó rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. 12Köszöntsétek egymást szent csókkal; köszöntenek titeket a szentek mind.
13Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! Nagy harcok dúltak a korintusi gyülekezetben, amelyet Pál alapított és számára nagyon kedves gyülekezet volt. Ez rögtön nagy üzenettel bír, nincs olyan gyülekezet, ahol ne lennének gondok, emberek közti konfliktusok. Sokszor idealizáljuk az őskeresztyénséget, hogy ott még minden mennyire rendben volt. Épp a korintusi levelek mutatják be nekünk a Szentírásból, hogy ez nem igaz. Az első levélben a konkrét viszályokat és gondokat is megnevezi, amelyek valamelyest rendeződtek, ezután viszont Pál tekintélyét kérdőjelezték meg és az ő hitelességét.
Két levele is van a Szentírásnak, amelyek a konfliktusok, a viszályok miatt születtek meg, hogy segítsék a rendeződést. Nem hibátlan emberek voltak akkor sem a gyülekezetekben. De egy fontos dolgot tettek: nem hagyták hogy állandósuljanak a feszültségek, igyekeztek felvállalni a bajokat, gyógyítani a sebeket, tisztázni, a tisztázni valókat. A legelső keresztyén közösségek tehát nem abban példánk, hogy hibátlan erkölcsű, tökéletes emberekből álltak, hanem a készségben, hogy rendbe akarták hozni a dolgaikat.
Ez pedig nemcsak a gyülekezetnek példa. Példa a barátságokban, a házasságokban, a szülő-gyermek kapcsolatokban. Ahol éppen minden ezen a készségen múlik. Akarjuk e együtt rendbe hozni a dolgokat. Vagy éppen, ha nem lehet rendbe hozni, akkor együtt hordozni őket. Mert minden családban, minden kapcsolatban, minden gyülekezetben vannak megoldhatatlan problémák és ahogyan azt a híres párterapeuta és pap Pál Feri szokta mondani, ezeknek a megoldhatatlan problémáknak azért ez a nevük, mert nem lehet őket megoldani. Vannak párok, akik rengeteg pénzt és erőt áldoznak a megoldásukra, de nem lehet.
Egy dolog segít, ha megtanulják őket szeretettel közös erővel elhordozni. Így tette ezt a Szentháromság is, amikor a második személy a Fiúisten elindult ide közénk. Hogy újra valamilyen módon közel legyen az ember a Szentháromságoz. A szeretetre teremtett ember a Teremtőhöz. És közös teherré vált ez a megoldhatatlan helyzet. És most itt vagyunk és vele a Szentháromsággal vagyunk együtt és családok vannak együtt és gyülekezet közösségében vagyunk együtt. Mindazért, mert az Isten Szentháromság.
Nem az egyszemélyes létezés a természetes, a normális nekünk, hanem az az egészséges kapcsolat, amelyben van te és én, és megszületik a mi. A mi, az egészen másfajta létezés. A mi már nemcsak én és te együttese, hanem egy magasabb rangú létezés. Egy vers szerint: Az egy önmagában nem természeténél fogva szeretet, az egy lehet megismerhetetlen oszthatatlan egész, de nem szeretet, nem nevetés, nem ének. A három közösség, többértelműség, misztérium, szeretet a másik iránt, és a másik szeretetéért, másik központú, önátadó, szeretet, ének és nevetés, megteremtetik egy negyedik, örökké szeretett és szerető.
Mindenható örök Isten! Te tanítottál minket arra, hogy igaz hitben tudjuk és valljuk, hogy te három egyenlő hatalmú és dicsőségű személyben egyetlen örök Isten vagy, és hogy téged így kell imádnunk. Kérünk téged, tarts meg minket mindenkor szilárdan ebben a hitben minden ellen, ami minket ebben megingathat. Jézus Krisztus Urunk, a te Fiad által, aki veled és a Szentlélekkel valóságos Istenként él és uralkodik örökkön-örökké.
