Debreceni Ispotály – Integrált Szociális Intézmény rövid története

Intézményünk a reformáció korában alapított szeretetintézményről, a debreceni Ispotályról kapta nevét. 1529-ben Boncz László debreceni polgár alapította azt az ispotályt, amely 1944-ig – a Debrecen várost ért bombatámadásokig − a szegények, árvák és betegek gondozását végezte. Ekkor a templom megsemmisült, az ispotály épülete súlyosan megrongálódott, de a gyülekezet megmaradt.

1971-ben az Ispotályi Gyülekezet a Kistemplomi Egyházközségbe olvadt, lehetőséget adva ezzel a nagymúltú ispotály életre keltésére, azonban a szeretetszolgálati tevékenység intézményes végzésére mintegy négy évtizedet várni kellett.

A Debreceni Ispotály − Integrált Szociális Intézmény végül 2011-ben nyithatta meg kapuit a Debrecen Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség fenntartásában működő intézményként.

A szociális alapszolgáltatások az idős emberek számára a legkedvezőbb ellátási formának számítanak, mivel a szolgáltatást igénybe vevők saját otthonukban maradhatnak. A szolgáltatások által biztosítható az ellátottak addig megszokott életkörülményeinek fenntartása vagy jobbá tétele saját otthonukban, illetve az intézmény által biztosított közösségi térben. A külső segítség elsősorban az ellátottak életminőségének megtartására irányul, valamint annak romlását igyekszik megakadályozni.

A többszörösen módosított 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásokról és szociális ellátásokról biztosítja a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátás törvényi feltételeit az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek tevékenységén keresztül [1993. évi. III. tv. 2. § (6)]

A Debreceni Ispotály – Integrált Szociális Intézmény a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapszolgáltatást biztosít:

  1. időskorúak nappali ellátását

  2. házi segítségnyújtást

  3. szociális étkeztetést

Intézményünk mottója: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! (Lk 10, 37b)

Intézményünk célja: segítségnyújtás azoknak a rászoruló – esetenként egyedül élő – idős embertársainknak, akik különböző élethelyzetekben, különböző társadalmi háttérből érkezve kérik felvételüket intézményünkbe. Törekszünk arra, hogy krisztusi szeretettel, az emberi méltóság megőrzésével és legjobb szakmai tudásunknak megfelelően végezzük szolgálatunkat.

Célunk, hogy az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők szociális helyzetének javításában, egészségi állapotának megőrzésében, annak figyelemmel kísérésében tevékenyen részt vegyünk, valamint biztosítsuk az ellátottak testi, lelki és mentális állapotának megfelelő mindennapi életvitelt. Az izoláltság, a magány és az elesettség érzésének oldása, megszüntetése érdekében törekszünk egy családias, megtartó közösség kialakítására. Ennek eléréséhez munkatársi közösségünk személyközpontú, szükséglet- és kapcsolatorientált feladatvégzésre törekszik.