Biblia
Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet! /János 7:24/
Végy gyógyító írt, hogy bekend a szemed, és láss. /Jelenések 3:18/
A bolond gazdag
Aztán Jézus példázatot mondott nekik: Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje. Így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat, és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag. /Lukács 12:16-21/
Idézetek
Vannak emberek, akiknek az illúzió éppoly fontos, mint az élet. /Chamfort/
Bár minden ember az lenne, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem! /William Shakespeare/
Hogy valaki lehess, ne próbálj valakinek látszani. /graffiti/
Az emberek többsége beéri a látszatokkal, valóságként kezelve azokat. /Niccolo Machiavelli/
Történetek
Némafilm
A némafilmek korszakában a forgatások idején nem volt jelentősége a színészek beszédének, hiszen a felvevőgép a hangot nem rögzítette, így hát a színészek mást mondtak egymásnak, mint amit a szöveg előírt. Gyakran szórakoztatták egymást például azzal, hogy egy tragikus jelenet közben, a hozzá tartozó szöveg helyett egészen mást mondtak. Olykor otromba tréfákkal ugratták egymást. Így történhetett, hogy egy drámai jelenetet vetítettek a moziban, s az egész közönség lélegzetét visszafojtva várta a tragikus kimenetet, míg valaki a nézők közül valósággal felnyerített, olyan hangosan kezdett el kacagni. Nem volt elmebeteg: egyszerűen csak süketnéma volt, aki tökéletesen le tudta olvasni a szájak mozgásáról a valóban elhangzott szavakat. /Farkas József/
Ibsen és a nők
A norvég drámaíró, Henrik Ibsen Nóra című világhírű drámájában (1879) a női lélek mélységeit mutatja be. Műve messze megelőzte korát, a női egyenjogúsítás jelképévé lett, amely majd csak évtizedekkel a dráma megjelenése után kezdett kibontakozni. A művet olvasva az embernek az az érzése támad, hogy annak megírására csak egy nő lehetett volna képes.
Ibsen 18 évesen egy norvég kisvárosban egy gyógyszertárban tanult és dolgozott. A gyógyszertár szolgálólányával inkább unalomból, mint szerelemből viszonyt kezdett, amiből gyermek is született. Ibsennek, a női jogok élharcosának életében ez a nő és a gyermeke semmilyen szerepet nem játszott, egész életük nyomorban telt. Ibsen ugyan postán mindig átutalt nekik egy csekély pénzösszeget, és még akkor sem adott nagyobb juttatást, amikor azt már a világhírnevének köszönhetően rég megtehette volna. /Arte tv, 2008/
