Isteni megjelenések
Lekció: Lukács 2:1-11.
1Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. 2Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó. 3Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. 4Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, 5hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, 7és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
8Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. 9És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. 10Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: 11üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
Textus: Ézsaiás 9:5.
5Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
Kedves Testvérek!
Minden nagyobb keresztyén ünnepnek van egy sajátossága, csak rá jellemző mondanivalója. Nagypénteken a gyász, a halál ereje felett érzett szomorúság kerül a középpontba. Húsvétkor ezzel szemben a halál felett is győzelmes élet öröme tölthet el bennünket. Pünkösdkor Isten kiáradó Lelkének finomságai, rezdülései adják az alaphangot.
Mi adja a mai ünnepünknek, a karácsonynak a vezérfonalát? Talán érezzük, hogy erre a kérdésre kicsit nehezebb megtalálni az egyértelmű választ, mint az előző ünnepek esetében. Azt gondolom, igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a karácsony az isteni megjelenések sorozata.
A karácsonyi történetből felolvasott rövid részletben a pásztoroknak jelent meg Isten az angyalok által, de a történet előző részeiben is kijelentette magát Zakariásnak, majd Máriának, Józsefnek és a folytatásban is a napkeleti bölcseknek, majd Annának és Simeonnak. Ez a karácsony lényege számunkra, akik Istennel kapcsolatban a sötétben tapogatózunk. A karácsony, ahogyan a teológiai irodalomban nevezik, az „epifániáknak”, az isteni megjelenéseknek az ünnepe, mindenekelőtt az Isten legnagyobb megjelenésének, Jézus születésének, „az Ige testté lételének” az ünnepe.
1./ Ez az a nagyszerű hír, amiről már Ézsaiás prófétának is volt valamiféle látomása:
Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
Érdekes hasonlatot hallottam az ószövetségi próféciákkal kapcsolatban: valaki az autópályák mellett-felett elhelyezett táblákhoz hasonlította őket. Ezeken a táblákon ugyanis alulról felfelé egyszerre olvasható a néhány száz méterre található lehajtó és az akár több száz kilométerre fekvő végcél is. Ugyanazon a táblán együtt van mindkettő.
Valami hasonlót tapasztalhatunk az Ószövetség ígéreteivel kapcsolatban is. Vannak olyan prófétai ígéretek, amelyek rövidtávra vonatkoznak, olyanok, amelyek egy-két éven belül, még az első hallgatók idejében megtörténnek. És vannak olyanok is, amelyek akár évszázadokra mutatnak előre. Sőt! Ugyanabban a próféciában együtt lehet jelen mindkettő.
Egy gyermek születik nekünk. Vannak, akik úgy gondolják, ennek a próféciának is volt egy rövidtávú ígérete. Alig két évvel e prófécia elhangzása után jött világra Ezékiás király, aki a bibliai királyok sorában azon kevesek közé tartozik, akikről elismerően szólnak a szentírók. Ezékiás istenfélő, Istenre figyelő uralkodó volt.
A közelre mutató eseményekkel Isten bátorítani, biztatni akar bennünket, reménységet adni a további várakozásra, keresésre.
2./ Ha nem is pont ebben az értelemben, egyfajta kettősség a mi karácsonyünneplésünkben is jelen van. Egyfelől mi hisszük, hihetjük, hogy ez az ézsaiási prófécia kétezer évvel ezelőtt a Názáreti Jézus megszületésével valósággá lett. Ettől azonban ez a prófécia még nem teljesedett be teljesen. Ehhez kell valami „több”. Ezt a „többet” szemléletesen fejezi ki a 16. századi sziléziai misztikus költőnek, Angelius Silesiusnak az egyik epigrammája:
Krisztus ezerszer is eljöhet Betlehembe,
Ha benned nem jön el, elvesztél mindörökre.
Isten ígérete már Betlehemben beteljesedett, de addig nem lesz érvényessé, jelenvalóvá a számunkra, amíg ez bennünk is meg nem történik. Valaki egyszer azt mondta, hogy a keresztyéneknek is van egy bálványszobruk, amilyen a zsidóknak az aranyborjú volt a pusztában, akit Isten helyett imádnak. Ez pedig a betlehemi kisded a jászolban. Lehet Isten ígéreteit örök gyermekségre ítélni magunkban. Amíg olyan kicsi, addig nem tud beszélni, addig mi rendelkezünk felette, és nem fordítva.
Lehet valamiféle romantikus, emelkedett, felszínes vallásos élményt így átélni, ami talán néhány percre emelkedett hangulatba juttat bennünket, de ez még nem epifánia, Isten megjelenése. És az több is, mint egy egyszeri megtérési élmény, amikor valaki egészen személyesen átéli, megtapasztalja az Isten jelenlétét az életében.
Nem szeretem azokat a típusú modernnek mondott keresztyén énekeket, amelyeknek a szövegében az ilyen, és ehhez hasonló típusú mondatok ismétlődnek, hogy „teljesen átadom magam Neked, Uram”. Aki ezt magáról így gondolja, az becsapja önmagát. Az Isten szerinti életre való átalakulás sokkal inkább hasonlítható ahhoz, mint amikor a jégkockák tartóját tartom a vízcsap felé és lassanként, egymás után töltődnek fel a rekeszek vízzel, egyik a másik után. Legjobb esetben így van a mi életünk is Krisztussal. Minden karácsonykor bíztatás arra, hogy valahol, az életem egy újabb területén, egy addig még magamnak fenntartott „rekeszt” engedjek át az Isten fiának, aki immáron ott is megszülethet bennem. Csak annak van igazi karácsonya, aki így éli az életét.
3./ Négy jellemzőjét adja Ézsaiás jövendölése az eljövendő királynak. Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
Ahol a lelkünk újabb és újabb rekeszeiben születik meg Krisztus, ott azt éljük át, amiről ezek a szavak beszélnek: csodálatosan alkalmazható tanácsokat, erőt, a minden helyzetben atyai módon mellettünk lévő Istent, Aki által a legmélyebb békességet élhetem át a lelkemben.
Isten teljesítse be ígéretét rajtunk: szülessen meg a gyermek ezen a karácsonyon is bennünk!
