Lekció: Zsid. 4:14-16.
Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.15Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. 16Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Textus: Lk. 4:1-13.
Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott 2negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de azok elmúltával megéhezett. 3Az ördög pedig így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.4Jézus így válaszolt neki: Meg van írva, hogy „nem csak kenyérrel él az ember”. 5Ezután felvitte őt az ördög, megmutatta neki a földkerekség minden országát egy szempillantás alatt, 6és ezt mondta neki: Neked adom mindezt a hatalmat és dicsőséget, mert nekem adatott, és annak adom, akinek akarom. 7Ha tehát leborulsz előttem, tied lesz mindez. 8Jézus így válaszolt neki: Meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj.” 9Ezután elvitte őt az ördög Jeruzsálembe, a templom párkányára állította, és ezt mondta neki: Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magad, 10mert meg van írva: „Megparancsolja angyalainak, hogy őrizzenek téged,11és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” 12Jézus így válaszolt neki: Megmondatott: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.” 13Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.
Az egész keresztyén világ megkezdi a nagyböjti időszakot. Emberek millióival együtt lépünk be a szent 40 napba, a kegyelem és a megtérés idejébe. Nem önmagáért a tisztulásért, vagy a jobbulásért kezdjük meg a böjt idejét. A feltámadás felé indulunk el vele. A böjtöléseink tartalmát az adja, hogy mi fel akarunk készülni arra, hogy minél teljesebben átéljük a feltámadást. Azt ami a meghalás következő lépése. Böjti utunkban mi Istent keressük.
Fokozottabban, mint máskor. Az az emberi tapasztalat tartozik ide, hogy aki Istennel találkozni akar, az a Sátánnal is találkozni fog. Úgy, mint Jézus. A Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott 2negyven napon át, miközben kísértette az ördög. A Lélek indítja, és kísérti az ördög. Két erő, amely közé még Jézus is kerül. A Teremtő Isten hívása és az ellentmondó Sátán csábítása. Mi is a kísértés, aminek mindannyian ki vagyunk téve? Arra csábít, hogy legyünk rosszak? Vagy arra, hogy ne imádkozzunk és ne olvassuk az Igét? És honnan szólít a kísértés minket, a világból, vagy önmagunkból?
Annyi ilyen kérdésre nem tudjuk a választ. Pedig szeretnénk megismerni, vagy kiismerni a kísértést. Így hatalmunk lenne fölötte. Mindenesetre a mai vasárnap és Jézus megkísértésének az evangéliuma a tapasztalatainkat érinti. Azt, hogy mi magunk is megkísértett emberek vagyunk. Úgy ahogyan maga Jézus is azzá lett értünk. Megkísértett emberré. De nemcsak így általánosságban az ő megkísértését látjuk ma. Az Igénk üzenete a hivatással, az elindulással szembeni kísértés. Az Ő megkísértésének ez az igazi súlya. Jézus megkeresztelkedik, és mielőtt elindulna a megváltás teljesítésére a pusztába viszi a Lélek.
Hogy ott megerősödjön a küldetésben. Megerősödjön a küldőjével való kapcsolatában. Együtt mondjon igent az Atyaistennel a küldetésére. Íme, ennek az útnak része a kísértés. Az ellentmondás, amely a Sátán öröme. Aki nem arra csábítja Jézust, hogy hagyjon fel az egésszel, hogy úgysem tudja megváltani a világot. Nem az útról akarja letéríteni Jézust. Csak azt akarja elérni, hogy az útját egyedül járja. Az Atyaisten nélkül. Nélküle változtassa a köveket kenyérré. Nélküle szerezzen hatalmat és dicsőséget. Bizonyíttassa be az Atyaistennel, hogy megvédi a Fiát. Ez a kísértés.
Benne vannak a Szentírás mondatai, szépek és elfogadhatók. És itt van a mi nagy problémánk a kísértéssel. Hogy mennyire nehéz felismernünk. Ezért van szükségünk Jézus példájára. Aki tudatosságával száll szembe a kísértéssel. Megvizsgálja, megfigyel mindent, amivel érintkezik. Még akkor is, amikor 40 nap után megéhezik, legyengül. Éberen figyel mindent, ami őt éri. Hogy abból mi a Lélek vezetése és mi a Sátán kísértése. A mi böjti utunk is hasonló lehet. Tudatosan megfigyelni mindazt, ami elér hozzánk. Mindazt, ami megmozdul bennünk.
Az ösztönösség helyett éberen magunknál lenni. Jézus ezt teszi. De ez még csak az alapja a kísértéssel szembeni harcnak. Amelyben nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A Zsidó levél szavai éreztetik ennek a kiszolgáltatottságnak a súlyát: nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Megindul az erőtlenségeinken, mert maga is erőtlen volt.
Megérti a megkísértett voltunkat, mert Ő is kísértést szenvedett. És itt áll a mai evangélium lényege. Nem kell egyedül lennünk a kísértésben. Isten, az Ő megkísértett Fiában velünk van. Nem hagy egyedül a megkísértett állapotunkban. Egy kisfilmet láttam amely a beregi vidéket mutatta be. Az egyik jelenet egy hosszú, vékony tölgyfát mutatott, aminek alig volt lombja. Elmondták róla, hogy ez a fa az őshonos erdő legutolsó darabja, amelyet azért hagytak meg, hogy a letérő utat jelezze egy kastélyhoz, de így egyedül nagyon ki van téve az időjárásnak és minden más veszélynek, ezért nem lehet tudni, meddig fog még ott állni.
Ez az egyedül maradt állapot a kísértés célja. Elhinni, hogy magunkra vagyunk hagyva. Hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva. Jézus annyira ellenállt ennek a kísértésnek, hogy még a keresztfán sem hitte el. Abban a helyzetben, amelyben minden azt bizonyította, hogy őt elhagyta az Aytaisten. Ott Ő akkor is ezt imádkozta, kezedbe ajánlom a lelkemet. Nekünk is vannak és lesznek keresztfáink az életünk során. Amikor minden azt bizonyítja, hogy egyedül maradtunk, el lettünk hagyva.
Olyanok vagyunk, mint az egykori tölgyes utolsó, még ki nem vágott darabja. Nagyböjt útján mi abban erősítjük a hitünket, hogy soha nem hagy el bennünket a mi Urunk. Még akkor sem, amikor a kísértések között meginog a hitünk, bizonytalanná lesz még az istenkapcsolatunk is. 15Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. 16Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Mi ezzel a meghívással indulunk neki a nagyböjt útjának. Vállásainkat, hogy mit teszünk másképp, hogy mit hagyunk el, mitől tartózkodunk, ennek a hitnek a szolgálatába állítjuk. Hogy erősödjön bennünk az a végtelen és megtörhetetlen bizalom, ami Jézusban, a mi főpapunkban élt a földi útján. És amit ma szeretne átadni nekünk. Megerősíteni bennünk. Hogy higgyjük erősen, amit énekeltünk ennek a vasárnapnak a zsoltárában: aki…
Álljon mellénk ebben a hitben a mi Főpapunk, hogy vele együtt meghaljunk és vele együtt föltámadjunk.
Kérjük, testvéreim, mindenható Atyánkat, hogy a húsvéti előkészület szent negyven napja idején önfegyelemben éljünk, őszinte bűnbánatot tartsunk, és sok jót cselekedjünk.
- Segíts, Istenünk, hogy a nagyböjt folyamán Krisztus arcát szemlélve tudjuk az önmegtagadás tetteit megvalósítani, és ezzel az irántad való szeretetünket megmutatni.
- Erősítsd meg az Egyház püspökeit és papjait, hogy példaadásukkal vezessék a rájuk bízottakat a nagyböjti gyakorlatok útján.
- Adj erőt a kísértések elleni küzdelemhez, hogy felfedezzük a kísértő cselvetéseit, és ne némuljon el szánkon az imádság szava.
- Segítsd, hogy a nagyböjt szent időszaka a megtérés, a bűnbánat és a szeretetben való megerősödés ideje lehessen minden ember számára.
- Segíts, hogy a nagyböjtben többet imádkozva, gyakorolva az irgalmasság tetteit, készülhessünk a feltámadás ünnepének örömére.
pap: Mennyei Atyánk! Évről évre alkalmat adsz a megtérésre és a bűnbánatra a nagyböjt idejével. Erősíts Szentlelked erejével, hogy küzdeni tudjunk kísértéseink ellen, az önmegtagadás tetteivel az irántad való szeretetünk erősödjék, és ez által jellé válhassunk a világban minden ember számára. Krisztus a mi Urunk által!
