Templomok

A Kistemplom története

A török hódítás végén, a XVII. században a mai Kistemplom helyén már állt egy előbb ideiglenesen, majd állandó jelleggel istentiszteletre szolgáló épület, amelyet a feljegyzések hol "szín"-nek, hol "kistemplom"-nak, hol "újtemplom"-nak neveztek. Feltételezhető, hogy ez még csupán fából készült, s tornya sem volt, mindössze harangláb állhatott mellette, valószínűleg eredetileg a céhek elárusító helye lehetett. Az itteni gyülekezet első, általunk ismert lelkészeként Vetési Sándort (1661) említik a források. A városi jegyzőkönyv szerint ezen épület céljaira - nem tudni, hogy felújításra vagy bővítésre - adományok érkeztek 1671-l681 között. Néhány évtized múlva a Debrecent pusztító császári katonák az Istennek ezt a házát sem kímélték, és egymás után két évben is (1705 és 1706) profanizálták. Belsejét beszennyezték, szószékét összetörték, a padokat feltüzelték, keresztelőedényeit elrabolták, majd lovakat kötöttek az épületbe. Rendbe tétele után nem sokkal ez az épület a városban kitört tűzvészben, 1719. július 17-én megsemmisült.

1719. szeptember 24-én kezdtek hozzá a Kistemplom ma is álló falainak megépítéséhez. 1721-ben már istentiszteletet tartottak a templom falai között. Az építés teljes költsége 14-15 ezer forint volt, amely hamar fedezetet nyert. 1720 tavaszára már tető alatt volt a templom, helyükön voltak az ablakok, készen állt a kerítés, de a boltozás befejezése csupán 1721-ben történt meg. A torony alapjait 1722-ben kezdték lerakni, s ez évben vakolták be a templomhajót. A torony befejezésén még 1725-ben is serényen dolgoztak. Ez évben húzták fel a zsindellyel fedett toronyba a két új harangot, s helyezték el az óraszerkezetet. Az új torony rézgombját 1726. december 5-én tették fel. Ugyanakkor alakították ki a hagyma formájú toronysisakot, amelyre magasra kinyúló, egy méter átmérőjű aranyozott rézcsillagot (betlehemi csillagra utal) tettek.

Alig épült fel a leegyszerűsített barokk stílusú templom, amikor 1727. március 27-én tűzvész pusztította el. A hívek áldozatkészségéből azonban még ebben az évben jórészt rendbe hozták az épületet, bár a helyreállítás csupán 1731-re történt meg, amely alatt három öllel megmagasították a tornyot. E munkálatok közben a torony eredeti magasságát három öllel megemelték (1729). Ma is meglévő, szép faragott korláttal rendelkező karzata 1758-ban készült el. Ez eredetileg a gyermekek és a mesterlegények helye volt. A félévszázadot sem megélt templom boltozata megrepedezett és az egyik tartóoszlopa is meghasadt (1766). Nemsokára a tetőzetet is javíttatni kellett (1767-68). Közben a nagyváradi püspök értesülve ezekről a munkálatokról olyan értelmű jelentést küldetett Bihar vármegye közgyűléséről a királynő, Mária Terézia udvarának, mintha a debreceniek az uralkodó engedélye nélkül új imahelyet építettek volna az ő vallásának sérelmére. A helytartótanácsi dorgatórium rövidesen meg is érkezett a város vezetőihez.

1789-ben beomlással fenyegetett a boltozat. Ekkor erősítették meg azt vasrudakkal, s egyúttal a fedélgerendák nagy részét is lecserélték. Molnár Mihály asztalos elkészítette a csodálatosan szép copf stílusú szószéket (1790), s e felé került a Szombathy István szenátor által ajándékozott szószéki korona (hangvető). Alig végezték el ezeket a munkálatokat, amikor 1792-ben földrengés rázta meg a templomot. Szerencsére nagyobb baj nem következett be.

Újabb problémák jelentkeztek azonban a múlt század első évtizedeiben. Az idők folyamán a templom környéke feltöltődött (tehát a közhiedelemmel szemben nem az épület süllyedt meg!), a templomhajó sötétnek bizonyult, külseje ütött-kopott lett, kerítése akadályozta az utcai forgalmat. Az átalakításra Pollack Mihály és Ybl Miklós készített terveket, s ezek megvalósítása 50-65 ezer forint költséget emésztett volna fel. A nagyobb munkálatok helyett azonban - a pénz hiánya miatt - csupán kisebb javításokat végeztek. Ezt követően Nagy Sándor és felesége, Kapros Juliánna sietett az egyház segítségére. A halaszthatatlanná vált felújításokra 15 ezer forintot hagyományoztak. Ismét megindulhatott a tervezgetés. Ennek során szóba került az öreg épület lebontása és egy teljesen új templom építése is. Szkalnitzky Antaltól, a Csokonai Színház tervezőjétől ilyen elképzelésű terveket kértek. Ő egy rendkívül szép, neoromán stílusú templom emelését javasolta, amelynek költségei 177 ezer forintot igényeltek. A gyűjtés azonban csak 40 ezer forintos eredménnyel zárult, így módosítottak az eredeti elképzeléseken. Végülis megmaradt a régi épület és a torony, de ezeket új tetővel látták el. A templom külső formáját romantikus stílusjegyekkel változtatták meg. A belső átalakítások során helyet teremtettek az özv. Auer Andrásné 10 ezer forintos adományának, a 46 változatú 3 manuálos orgonának (készítette: Kiszely István helybeli orgonamester). A kerítést lebontották, s a templom északi oldalán lévő telekrészt átadták a tanácsnak az utcatorkolat (Széchenyi utca) szélesítésére. Az ezért kapott 780 ezer téglából bazársort építettek a nyugati és déli oldalra azzal a céllal, hogy ezek bevételeiből fogják fedezni a később felépítendő új templom költségeit. Az üzletsor tervét Gál József készítette, az építését Szikszay Lajos és Barcsay Miklós (1876) végezték el. Mindezek szervezésében, a felújítás érdekében 1861-től különösen Komlóssy Imre tevékenykedett sokat.

Fontos történelmi esemény volt az, amely a templom falai között folyt le 1860. január 11-én. A Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűlésének hősies tiltakozása a magyar protestáns egyházak ősi szabadságát elkobzó császári pátens ellen.

Különös eset történt 1907. április 19-én. A nagy erejű szélvihar a toronysisak bádogjának egy részét letépte. A presbitérium ideiglenes lapostető építését határozta el, amely Tóth István építész tervei alapján angol mintájú pártakoronaként, csipkés attika falazattal készült el. Ezóta van bástyaszerű tornya a templomnak. 1911-ben újra kellett önteni az egyik régi harangot, mert megrepedt. A másik régi harangot, amelyet eredetileg ugyancsak 1726-ban öntöttek, 1917-ben az állam hadi célokra igénybe vette. (Debrecen 24 harangjából 15-öt vittek el!)

Közben szépen gyűlt a boltbérekből, s az adományokból az új templom építési alapja. 1917-re

elérte a 420 ezer koronát, de a következő évek inflációja ez összeget mondhatni megsemmisítette, mert az 1926-ra 1200 pengőre apadt. 1924-re az egyik boltozattartó pillér megrepedt és elhajlott. A templomot bezárták, gerendákkal támasztották alá a mennyezetét (1925). Ekkor Bloch Leó építész az épület lebontását, Schulek Frigyes azonban a történelmi jelentőségű templom renoválását javasolta az ismét fölmerült lebontás helyett. A helyreállítás 1927-ben vette kezdetét. E munkálatokat Asztalos András, valamint Száll Géza és fia, debreceni vállalkozók végezték el. 1928-ban tartottak újra hálaadó istentisztelet a javítási munkálatok után.

A II. világháború során a Kistemplom megsérült Az első helyreállítási munkálatokat 1959-61 között végeztette a gyülekezet 250 ezer forint költséggel, majd a rákövetkező ütemben, 1966-68-ban fejezték be a külső felújítás tennivalóit. Ez utóbbi költsége 530 ezer forint lett, amit részben állami támogatásból fedezett az egyház. 1984-ben a szigetelés kiadásait a református egyház biztosította.

A templom teljes külső-belső tatarozása az 1988-1992-es években történt meg. A Kistemplom történetét áttekintve joggal nevezhetjük ezt az istenházát a "Helytállás templomá"-nak. Alapítása, de a benne megtartott két nevezetes gyűlése (1788 és 1860) az idegen elnyomással szembeni bátor kiállás tette volt. Ugyanakkor a tűzvészek, katonák pusztításai, az épületben keletkezett hibák után pedig lettek áldozatkész hívek, akik adományaikkal megmentették városunk egyik nagy értékét, a Kistemplomot.

Az Ispotály templom története

Az egykori ispotályi gyülekezet területe a 13. századtól ismert, Boldogfalva volt. Közel három évszázados küzdelem után Debrecenhez csatolták a területét 1657-ben, ebben az időben Kátai Dániel volt - az utolsó önálló - református lelkipásztor. A városhoz csatolt területen 1704-ben építette föl az ispotályi gyülekezet a templomát, ekkor Debreceni Ember Pál volt a gyülekezet lelkipásztora. A debreceni református templomok közül a második legöregebb volt az, amelyet 1811-ben, 1856-ban, és 1901-ben átépítettek. Az utóbbi említett időben Könyves Tóth Kálmán volt az egyházközség igehirdetője. Ő szövegezte meg az új harangok feliratát: a 840 kg-osra ezt írták: "Szolgálj Istennek, és minket is arra hívj!", a 490 kg-osra pedig ezt: "Boldog nép az, amely hallja a te zúgásodat!". A harmadik harangot 1887-ben öntötték, súlya 246 kg volt, amelyet a Kossuth utcai templomból hoztak az ispotályi templomba.

A gyülekezet a nevét a reformáció korában alapított szeretetintézményről kapta. Hagy idézze a historikus a 470 évre visszatekintő emléktábla veretes hitvalló szövegét: "1529-1999. 1529. március 6-án alapította meg Boncs László debreceni polgár a szegények és árvák intézményét, az Ispotályt, mely az 1944. évi bombázásokig állott fenn ezen a helyen. Hirdesse e tábla a régi debreceniek emlékezetét és a helyi református egyház áldásos tevékenységét, akik a mindenkori utódoknak szép példát mutattak emberszeretetből. Védelmezzétek a nincsteleneknek és az árváknak jogát, szolgáltassatok igazságot a nyomorultnak és a szűkölködőnek! (Zsoltárok 82,3)"

Meg kell emlékeznünk arról, hogy az 1944-es bombázások idején a templom megsemmisült, az Ispotály épülete súlyosan megrongálódott, de a gyülekezet - Isten kegyelme által - megmaradt. Így emlékezik a bombázás utáni évekre Zsíros József egykori lelkipásztor: "Ezen a vidéken szegényebb emberek éltek. Családias, bensőséges volt a légkör. Itt a legnehezebb időkben sem hagyták el a hívek az egyházat, mindig volt 2-300 ember az istentiszteleteken..."

1971 óta összeforrt testvéri közösségben él itt két ősi, debreceni egyházközség, két bibliás gyülekezet. A befogadott testvér, az Ispotályi Gyülekezet önálló templommal rendelkezett, s a reformáció óta, iskolája mellett - a szeretetszolgálatot gyakorolva - "ispotálya", szegény-háza is volt az egyházközségnek, ahol a magukra maradt idős vagy a kevésbé tehetős egyháztagok menedéket találtak hosszabb vagy rövidebb időre. Ezt a szerepet ma a Református Egyház szeretetotthona vette át itt, Debrecenben is.

Leltára a debreczeni ref. Ispotály templomának - Az Ispotály templom leírása az 1840-es évekből

1szer Az Ispotály templom tornyával együtt készült téglából, bolthajtással, karral ellátva, az egész templom tornyával együtt fekszik 123 kvadrát ölnyi földön, e templom falainak magassága három öl négy láb.

2szer Van a templomon a torony alatt északra, keletre és délre három nagy kétfele nyíló belső ajtó, mindenik hat sarokkal, két toszítóval, vas zárral, kulccsal és kilinccsel ellátva, a napkeleti  és déli templomajtón kivülről kétfele nyíló fenyőfa szimpla ajtó, bevésett zárral, kilinccsel és két, két toszítóval, felette fél körablak 9 tábla üveggel.

3szor A templom padimentoma tégla lapozat,a templom közepén van négy, egészen négyszögű oszlop a fal mellett nyolcz fél négyszegletű a négy szegletbe negyedrész oszlop.

4szer Van a templomon nyolcz négyfele nyíló ablak, az ablak alján izzadságból eredő víz felfogására készült bádog csatornák, kis medenczékkel ezen kívül van még két kerek ablak 9 üvegtáblával, fa bordák közt 4 beakasztóval.

5ször Van benne egy fehérre lagírozott arannyal ékített szószék, fal melletti deszkázattal, a szószék könyöklője arany rojtos rózsa szín bársonnyal behúzva, felette egy czifra mennyezet melynek a tetejében van egy aranyos fagomb.

6szor A szószék mellett a deszkázatból nyílik egy gyöngyszínre festett szimpla ajtó két sarokkal, behúzóval, vas kilinccsel, vezet tizenkét lépcsőn a szószékbe, melynek bejáratánál ismét van egy kétfele nyíló ajtó, betaszítóval, fordítóval és 4 behúzógombbal.

7szer A szószék mellett kétfelől a deszkázat előtt van a lelkészek ülőhelye, előzettel ellátva.

8szor Ezen székek előtt van egy deszkából készült négyszegű rekeszték, melynek a teje kívül zöld posztóval van behúzva, van rajta egy ajtó fordítóval.

9szer Ezen tér közepén van az urasztala egy zöld terítővel, melynek az alján van kétfele nyíló kis ajtó zárral, kulccsal a keresztelő edények tartására.

10szer Az urasztala előtti tér 15 feketére lagirozott oszlopocskákkal, a tetején négy fekete gojóbissal czifrázott korláttal van ellátva.

11szer Az ülőhelyek festve vannak lepadozás nélkül.

a)      A szószékkel szemben van 10 szék előzettel

b)      A déli jobb oldalba 8 szék előzettel

c)      Azon bal oldalba 7 szék előzettel

d)     Az északi oldalon jobra 8 szék előzettel

e)      Azon oldalon balra 7 szék előzettel

f)       A fal mellett körül hosszú 8 szék előzettel

g)      Azon fal mellett körül rövid 6 szék előzettel

12szer A templomból az északi ajtón kijövén van a torony alatti porticus, tégla pádimentommal, stukaturra van rajta, két egyforma, kétfele nyíló üveges ajtó, bevésett hat, hat sarokkal, zárral, itt van ezen porticusba a toronyba való feljárás alá benyíló kis kamara, melyen van egy szimpla ajtó retesszel, e mellet van a toronyba egyszersmind a karba való feljárás, melyen van 19 tölgyfa lépcső a karba bemenetelnél van egy gyöngyszínre festett ajtó zárral, kulccsal, két sarokkal, ezen ajtó előtt van a kántor ülőhelye, előtte arany csikézetű, veres bársonnyal bevont pulpitus, záros fiókkal, van benne egy számmutató tábla, berakható számokkal, melyek egy kis záros ládába tartatnak, a kántor ülőhelyétől van kétfele három három hosszú szék az utolsó két szék a fal által kétfele van osztva. Számtábla nagy drb 30, kis drb 15 a székek le vannak padozva. Ezen kar fekszik a templom északi oldalán a torony alatt, négy gömbölyű fa oszlopon, gyöngyszínre festett deszka előzettel.

13szor A karból kijövén a toronyba van egy négyszegű tér deszka padlással van rajta két négyszegletű és egy kerek ablak üvegezve, tégla padimentomos, innen nyílik egy szimpla ajtó zárral, kulccsal, bekapcsolóval a toronyba való feljárásra, melyen van az első szakaszba 14 a másodikba 15, a harmadikba 15 lépcső, itt van a tornyon három kis ablakhely deszka táblával, ezen felül egy szimpla üveges ablak, itten van egy deszkából készült kamara rajta ajtó zárral, kulccsal, innen 16 lépcső vezet a körüldeszkázott óragépezethez, mely záros ajtóval van felszerelve van itt a tornyon három kis üvegablak, innen vezet 8 lépcső a harang állványához, melyen van két kis harang. A nagyobbik harang 10 mázsás ezen rajta levő írással a déli oldalán: A debreczeni Reformált Egyház költségére öntetett 1869 az északi oldalán: öntötte Valter Ferencz (kiálló betűkkel) Pesten, a kisebb harang 7 mázsás a déli oldalon ezen írással: a debreczeni Reformált Eklésia köz költségére öntetett 1860. A harang új modor szerint felszerelve új állvánnyal…

14szer Van itt a tornyon négy ablak felül kerek, zöldre festett… Ezen hely deszkával van lepadozva, a padlásra vezet 10 lépcső.

15ször A torony… itt van a torony falának felső párkányzatába négy óra tábla számokkal óra és fertály mutatókkal felszerelve.

16szor A torony tetőzete fehér bádogból ezen írással 1844 ezen felül van a gomb és a vitorla ezen írással 1814 be ezen felül van végre a csillag.

17szer A templom …-ra a bolthajtáson felül vannak az épület összetartó keresztül és hosszára menő vasrudak, a tűzfalon egy nagy kerek ablak deszkával berakvan a tűzfal teteje cserép helyett festetlen bádoggal behúzva.

18szor A templom fedélzete cserép, mindenik oldalán a csepergő veresre festett bádog csatornával két földig érő vízvezetővel.

19szer a templom fala körül fél öles járda …

20szor két pesely 19 darab vas lemezzel melyre az adakozás czime van írva.

21szer A szószék és urasztala kerítése körül a hívek adakozásából aranyrojttal veresbársony terítővel díszíttetett fel ez 1884 évbe, ezen kívül a régi …fa asztal helyett egy új márvány asztal tétetett Vértessy Istvánné Molnár Zsuzsanna ajándéka.

23szor 223/1886 Boross Sándor úr és neje született Bányai Juliánna urnő áldozatkész és buzgó Egyháztagok akik számtalanszor tettek nemes czélú kegyes adományokat most ujólag egy értékes keresztelési medenczét ajándékozott márványból.

Debrecen
Kistemplomi-Ispotályi
Református Egyházközség
Lelkészi Hivatala
Cím: 4025 Debrecen,
Révész tér 2.
Telefonszám: 52/342 872
E-mail: kistemplom@gmail.com



Hivatali idő: hétfő-péntek: 8.30-16 óráig