Harangok

Debreceni Kistemplom harangjainak története

 írta: Horváth László

A Debreceni Kistemplom első két harangját, a feljegyzések szerint, 1726-ban, Bécsben, - feltételezhetően -Zechenter Antal, az akkoriban Bécsben működő harangöntő önthette. A harangokon, a feliratok és díszek között, Debrecen városának korabeli címerét is megjelenítették. A kor harang-felszerelési módjából következtetve, valószínűsíthető, hogy a harangok, füles koronáikkal kapcsolódtak, a tölgyfából készült „egyenes” harangjármaikhoz, kovácsolt függesztő-vasakkal rögzítve. A harangjármok kovácsoltvas tengelyein elfordulva lengették a harangokat. Kovácsoltvas harangnyelvek, vastag bőrszíjakkal kapcsolódtak a harangbúbba öntött függesztő-kengyelekbe.  

1727. március 27-én az újonnan felépített templom, a tornyával együtt leégett. A tűzvész során a nagyharang tönkrement, de a kisebbik harang épségben vészelte át a tűz pusztítását.

A debreceni református hívek, a sérült nagyharangot, 1729. augusztusában átöntették, a pesti Nuspicker Jakab műhelyében. Az elkészült harang 30 (Bécsi) mázsás nyomott, ami közel 1700 kg volt (1 Bécsi mázsa=56,12292 kg). Mindezekről, az átöntött nagyharang feljegyzett felirata és egy régi feljegyzés tanúskodik.

Az újjáöntött egykori nagyharang, latin nyelvű felirata magyarra fordítva a következő volt:

         „A szent és oszthatatlan Háromság, Atya -, Fiú - és Szentlélek egy igaz és örök Isten tiszteletére van ez a harang. Bécsben, 1726. A torony és a város egy részének 1727-beli égése után szabad és királyi Debrecen város helvét hitvallású polgárainak kegyesen adakozott költségén újonnan öntetett és gondviselés alá vétetett Debrecenben az MDCCXXIX esztendő Augusztus havában — Tekintetes Váradi Baranyi Mihály főbíróságában.”

Miután az elkészült harangot Pestről - Debrecenbe hazaszekerezték, ünnepélyes keretek közt felhúzták a torony keresztboltozattal fedett harangházába, ahol nagyméretű tölgyfaoszlopokból és gerendákból összeácsolt, andráskeresztekkel merevített, kétállásos harangszékbe került elhelyezésre a meglévő kisharanggal együtt. Ez a harangszék tartja a meglévő egyetlen kisharangot napjainkban is.

Az eredeti kisharang feliratáról nincs ismert feljegyzés, csak annyi, hogy a harangpaláston Debrecen város akkori címerét is megjelenítették. Tömege, - a mai kisharang tömegéből és a harangszék, kisharanghoz tartozó állásának szélességéből következtetve -, kb. 400-500 kg lehetett.

A két harangot, a XIX. század második felében Pozdech József pesti lakatos mesterrel új modor szerint átszereltették, a könnyebb húzás érdekében. Ez azt jelentette, hogy a harangok új fajármokat kaptak és a fajármok alá, kovácsoltvas lábakat rögzítettek, amelyek által a harangok súlypontjai fentebb - közelebb kerültek a harangok forgástengelyeihez. Az így felszerelt harangokat könnyebb volt húzni. Továbbá ezek a lábak, egy-egy öntöttvas-saru fészkeiben feküdtek fel, a harangokat tartó gerendázatra. A lábak lekerekített végei, a saruk fészkeiben, a harang lengésekor gördülő mozgást végeznek oda-vissza. A gördülési ellenállás jóval kisebb mértékű, mint a korábbi konstrukció esetén, a kovácsoltvas forgáscsap és a keményfa csapágy közti súrlódási ellenállás. Így a súrlódásból származó plusz erőkifejtés is megszűnt. Ez a megoldás az un. homokcsapágy, ami hasonlatosan működik, mint egy vasúti sínen gördülő vonatkerék. Lényeges, hogy ezt a fajta csapágyat kifejezetten nem volt szabad kenni, inkább a gördülő felületek közé port, vagy homokot szórtak a csúszó súrlódás elkerülése miatt – akárcsak a vasúti szerelvények kerekei és a sínek közé. Ezen átalakítások miatt, a harangok a régi felülütős rendszerű helyett, alulütős rendszerűek lettek. Az eredeti harangnyelveket és azok felfogatásait eltávolították, melyek helyett új nyelveket és nyelvfüggesztést szereltek fel. Ezzel együtt a harangok eredeti füles koronáit lefűrészelték, és új öntöttvas tárcsás koronákat csavaroztak a helyükre. Erre enged következtetni az elrekvirált nagyharang megmaradt fajármán a kör alakú süllyesztés, amely tárcsás felfüggesztésre utal. A tárcsás korona előnye a füles-koronával szemben az, hogy a harang felfüggesztett állapotában - a függesztő kampókat meglazítva -, a saját tengelye körül időnként elfordítható, így nem mindig ugyanott üti a harangnyelv a harang ütőgyűrűjét. Ezáltal növelhető a harang élettartama.

Az 1726-ban öntött kisharang, 1911-ben megrepedt, ezért azt újjáöntették az Ung megyei Kisgejőcön - ma Kárpátalja -, Egry Ferenc harangöntő mesterrel. Ez a harang szól napjainkban is a toronyból.

Az 1729-ben öntött nagyharangot, az I. világháború idején, 1917-ben az állam hadi célokra elrekvirálta. A harangot, azóta sem pótolták. A helye üresen áll a robosztus harangszékben, amelynek a tetején elfektetve ma is látható, az egykori nagyharang jelentős méretű fajárma és homokcsapágyai. Továbbá még fellelhetőek az egykori nagyharang függesztő-vasai, nyelvének villás felfüggesztése és egy régi toronyóra ütőkalapácsa is. 

Az Egry Ferenc által 1911-ben Kisgejőcön öntött, 358kg-os kisharang egyedüliként lakja be a torony boltozatos harangházát, elveszve a hatalmas harangszékben, hangja pedig a debreceni városi zajban.

A harang alaphangja: a/1

A harang alsó átmérője: Ø 87cm

Öntötte: Egry Ferenc 1911-ben Kisgejőcön

A harang feliratai és díszítései:

A tárcsás harangkorona alatt, bukószimával és egy rézsus lépcsővel tagolt a nyakrész, amely ívesen kapcsolódik a vállal.

A vállon, népi virághímzés-motívumhoz hasonló díszek ismétlődnek körbe.

Ezalatt, két erőteljes osztópárkány általi határolt mezőben, az alábbi felírat olvasható.

ÖNTÖTTE EGRY FERENCZ KİSGEJŐCZÖN 1911.

A szövegmező alatt látható, 12db lelógó tölgyfaág - levelekkel és makkokkal.

A tölgyágak alatt, a palást közepén, az alábbi felírat olvasható:

İSTEN DİCSŐSÉGÉRE

(sic!) KÉSZİTTETTE

A DEBRECZENİ REF. EGYHÁZ. 1911. 

Átellenes oldal közepén cser-és tölgyfa ágak közt, a Magyar kiscímer látható.

A harang pártáján egy osztópárkány alatt tekeredő indamotívum, amely alatt pedig egy élszalag fut körbe a harang peremén.

A harang megtört vonalú, állítható nyomtávú Pozdech-féle öntöttvas-jármon függ, amelynek lábai öntöttvas-saruk fészkeiben gördülnek. A saruk, a már említett tölgyfa harangszékeken nyugszanak. Mellettük láthatóak a régi – 1911-ben megrepedt - kisharanghoz tartozó homokcsapágyak, továbbá az elrekvirált nagyharang homokcsapágyai.

A harangot, korábban, villanymotoros meghajtású, lengőhimbás mechanizmussal mozgatták, majd később ezt lecserélték elektromágneses meghajtásra, amellyel egyidőben, a harangnyelvet masszív nyelvkötéssel látták el.

 

A harang istentiszteleti alkalmakra hívogat minden vasárnap 9:55 –től 10:00-ig, továbbá temetések és emlékharangozások alkalmával is megszólal.

Debrecen
Kistemplomi-Ispotályi
Református Egyházközség
Lelkészi Hivatala
Cím: 4025 Debrecen,
Révész tér 2.
Telefonszám: 52/342 872
E-mail: kistemplom@gmail.com



Hivatali idő: hétfő-péntek: 8.30-16 óráig